Az aktfotózás
-
Az aktfotózás egyidős a fotózás megjelenésével ugyanúgy, mint ahogyan az emberábrázolás egyidős az ember emberré válásával. Pontosabban, amikor az ember képessé vált arra, hogy a kezét bizonyos eszközök alkalmazására tudja használni, hamarosan valamilyen primitív eszköz segítségével a neki tetsző tárgyakat, jelenségeket, később társait különféle felületekre rajzolta.

Ennek ékes bizonyítéka a számos barlangrajz, amelyek leggyakrabban az ősember életével voltak kapcsolatosak. Így pl. a táplálék megszerzése, a vadászat, vagy a bizonyos területen való megmaradást szolgáló harcok ábrázolása. De gyakran csak egy-egy fej lerajzolása, vagy az elejteni kívánt állat megörökítése volt a cél, nem ritkán misztikus tartalommal és szándékkal.
-
Kezdetben csak a természet adta felületekre, -mint a barlangok fala- volt lehetséges a rajzolás, azonban az ember fejlődésével eljött az idő, amikor a rajzolásra alkalmas felületeket tudatosan hozott létre és azokon készítette el a rajzokat. Ez a lépés kellett a festészet kialakulásához. Amikor olyan anyagokra rajzolt, amin a növényekből kinyerhető színező anyagokkal tudta a rajzokat színezni, már igyekezett a vizualitásnak mindinkább megfelelve a természethez jobban hasonlító ábrázolásokat alkotni. Innen már csak egy lépés volt a festészet kialakulása, amikor a festéket valamilyen eszközzel felhordták a hordozó anyagra a kívánt tárgy, jelenség, vagy emberábrázolás végett.
-
Természetesen e fejlődéssel egy időben megjelent az akt műfaja is.
Mint akkoriban minden, ez a műfaj is a társadalom számára egyértelmű és elfogadott volt, hiszen ruhát nem viseltek, legfeljebb valami természetben található tárgy, anyag szolgált az esetleges intim testrészek takarására. De nagyon gyakran semmi. Ilyen körülmények között nagyon könnyű volt a meztelen emberi test természet utáni ábrázolása. Vagyis könnyű volt modellt találni a rajzolóknak, festőknek képeik elkészítéséhez. Ez a feladat a civilizálódó társadalmakban mind nehezebb lett, és ez a jellemző napjainkban is.
A prűdség, szemérmesség, gyakran az álszemérmesség nagyon meg nehezíti az akt műfajának gyakorlását.
-
Sok-sok évszázad telik el 1829-ig, amikor egy különös technikával sikerül az első fény által rajzolt képet előállítani, majd pár év elteltével tartóssá tenni. Ez volt az első fénykép. A fény rajzolta képet már jóval korábban ismerték, miután rájöttek arra a jelenségre, hogy a Nap a Földön a kettő között elhelyezkedő tárgyak képét kirajzolja.
-
A legelső megfigyelés az árnyék volt. Megfigyelték, hogy a fák lombjai között beeső sugarak valóságos képet rajzoltak a Földre. Később egy zárt térbe beeső sugarak a kinti tárgyakról alkotott képére lettek figyelmesek, ami egyenes út volt az első fénykép megszületéséhez. Amikor egy különleges anyagon, ami fényre érzékeny volt, már rögzíteni tudták a felfogott képet, hogy az hosszabb idő elmúlásával is látható maradt, már komoly lépés volt a mai fénykép kialakulásához.
Ez az 1830-as évek történése. Először csak tárgyakról készítettek fény rajzolta képeket, de a maradandóvá tételt követően csakhamar kezdetét vette a fény által rajzolt képek ember ábrázolásra való használata is.
Ezzel egy időben az emberi test ruha nélküli ábrázolása, az aktfotózás is kezdetét vette.
-
Az aktfotózás az emberábrázolás egyéb műfajaitól teljesen eltérő műfaj, mert amíg rajzolni, festeni, vagy éppen szobrot készíteni lehet képzelet után is, ám fényképet létrhozni csak valós, kézzel fogható tárgyról, emberről, szemmel látható jelenségről, vagy szemmel ugyan nem látható, de azon jelenség érzékelésére alkalmassá tett eszközzel lehet. Így az aktfotózáshoz minden esetben modellre van szüksége a fotósnak. Az aktfotózás lényege éppen abban áll, hogy az emberi test szépségét ábrázolja, tárja a nyilvánosság elé oly módon, hogy az ábrázolt személy leg kedvezőbb, leg előnyösebb tulajdonságai jelenjenek meg az aktfotózás végtermékén, az aktfotón.